Új hűtési technológiák, korszerű energiaellátás, egyre biztonságosabb tűzjelzők és oltórendszerek, mesterséges intelligencia: manapság az adatközpontokban mindezekkel találkozhatunk. Emellett az egyik legszembetűnőbb trend a hideg éghajlat vonzó hatása.
A vállalat a beruházásokkal a stabilabb, illetve kisebb késleltetésű szolgáltatások mellett több tízezer új munkahely létrehozását ígéri.
„Jövőre már egységesített, felhő alapú adatközpontba kerülhetnek az állam és a közigazgatás által tárolt legtitkosabb adatok is. A 16 milliárd forintot meghaladó projekt kivitelezője a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató. Két helyszínen, Budapesten és Gödön építi fel a hazai e-közigazgatás elterjesztését segítő új Kormányzati Adatközpontot (KAK) a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató (NISZ). A létesítmény a legmagasabb szintű védettséget élvező adatok elhelyezésére is alkalmas lesz – jelentették be a programot elindító tájékoztatón.
A digitális technológia egyszerűen beépült az életünkbe, és nem is nagyon izgat bennünket, hogy miként kapjuk meg a Facebook posztokat, hogyan jelzi előre a meteorológia az időjárásváltozást, hogyan vagyunk képesek keresni az interneten, hogyan működnek a közlekedésben az utastájékoztatási rendszerek, vagy éppen hogyan vásárolhatunk szinte bármit pár gombnyomásra. Nem gondolkozunk rajta, hogy az efféle dolgok mögött adatközpontok állnak. De mik is azok?
Ha azt hitte, hogy az adatközpontok világa egy, az átlagos internet-felhasználótól távoli univerzum, téved. Ez, az első ránézésre titokzatos létesítmény ott van mind a lakossági, mind pedig a vállalati felhasználók mindennapjaiban, akkor is ha videót nézünk, közösségi oldalakon kommunikálunk, vagy egy receptet keresünk a neten. Emellett a munkahelyünkön felhalmozott óriási adatmennyiség tárolásáról és biztonságáról is egyre inkább ilyen központokban gondoskodnak.
Magyarországon még mindig a saját eszközök adatközpontokba telepítésére mutatkozik a legnagyobb igény. A felhőszolgáltatások népszerűsége mérsékelten ugyan, de egyértelműen nő.
Az OpenCAPI lesz az a szabvány, amelytől jobban lehet használni felhős környezetben a big datát, a gépi tanulást és más, nagy adatigényű megoldásokat.
Igaz a régi közhely: Az adatok képezik céged legfontosabb tulajdonát. Ezzel az öt alapvető biztonsági lépéssel garantálhatod adataid biztonságát.
Majdnem minden, amit a számítógép biztonsága érdekében teszünk, az adatvédelmet szolgálja. Tulajdonképpen nem azért telepítünk rosszindulatú szoftverek (malware) elleni védelmet, szigorítjuk a biztonsági konfigurációkat vagy alkalmazunk tűzfalakat, hogy csupán a felhasználókat védjük. Az első számú feladat a cég adatainak védelme – beleértve az alkalmazottak és (különösen) az ügyfelek adatait.
Cloud at Customer: jegyezzük meg ezt a nevet, mert még az is lehet, hogy az Oracle valami egészen ügyes dologba tenyerelt bele.
A cég ugyanis azt a hivalkodó célt tűzte ki maga elé, hogy a publikus felhős szolgáltatást az ügyfelek adatközpontjába csempészve is elérhetővé teszi.
A felhő alapú szolgáltatások használata, a sok-sok negatív kritika ellenére (adatlopás, adatvesztés, NSA és társai), továbbra is felívelőben van, főképp a lent felsorolt előnyeknek köszönhetően, melyek elég erősek ahhoz, hogy bevállalják a biztonsági kockázatokat.
Az alábbi felsorolás nagyon jól összeszedi, hogy üzleti szempontból egyáltalán mit érdemes fontolóra venni, milyen tényezőkkel érdemes számolni, ha már eljátszunk a felhőre váltás gondolatával.
Follow me on Social Media