Mi a felhő alapú számítástechnika?

A számítási felhő (cloud computing) a számítástechnika egyik ágazata. Manapság már többféle felhő alapú szolgáltatást ismerhetünk, de a közös tényező bennük az, hogy a szolgáltatásokat nem egy dedikált hardvereszközön üzemeltetik, hanem a kiválasztott szolgáltató eszközein, a felhasználótól elrejtve azokat. A felhasználó ezeket a szolgáltatásokat hálózaton keresztül érheti el, ismerhetünk  nyilvános felhőt, amely esetében az interneten keresztül, saját/privát felhő esetén pedig inkább egy helyi hálózaton érhetők el a szolgáltatások.

Mi a cloud lényege?

Az adott vállalat nem vásárolja meg a számára szükséges informatikai rendszert és így nem is birtokolja azt, hanem a szolgáltatónak díjat fizet a használatért, általában havidíjas alapon. A szolgáltató üzemelteti saját telephelyén és saját kiépített infrastruktúráján az informatikai rendszert, mely rendszert több cég is használja, így a szolgáltató költségei megoszlanak. Ezzel a megoldással a vállalatok többek között szerverköltséget, licencdíjakat, energiaköltséget takaríthatnak meg.

Miért jó a felhő szolgáltatás?

A felhő szolgáltatás még kibontakozóban van, nyilvánvalóban a jövőben, közeljövőben fogja igazán elérni hatását. Ezzel kapcsolatban már sok vélemény fogalmazódott meg, azonban van egy dolog, amit mindenképp pozitívnak ítélhetünk meg. A felhő skálázhatósága miatt azt az érzést nyújtja, mintha minden hónapban egy új szerverünk lenne. Nem kell ellenőrizni, nem kell bővíteni benne a tárhelyet vagy a memóriát. Emellett persze még több pozitív tulajdonsággal is rendelkezik a felhő szolgáltatás.

Mi a felhő szolgáltatás előnye?

A felhőszolgáltatás egy ún. virtuális adattár, azaz fizikailag nem kell magunkkal hordozni a különböző adattároló eszközöket és az adatainkat rengeteg internetkapcsolattal rendelkező eszközön megtekinthetjük, bővíthetjük, illetve szerkeszthetjük. Betörés, elemi kár, törés nem befolyásolja az adataink meglétét, azaz biztonságban tudhatjuk őket (pl.: családi fotók, fontosabb dokumentumok, stb.).

A feltöltött adataink több készüléken elérhetőek,  ezáltal többplatformos tulajdonsággal is bír, vagyis egy már megkezdett munkát befejezhetünk akár egy másik számítógépen is, illetve a képeinket könnyen megmutathatjuk bárki számára eszközfüggetlenül. A megosztás is lényegesen egyszerűbb, nem kell bajlódni az e-maileknél megszokott kb. 25 MB-os határral.

Mik a hátrányok?

Ingyenesen maximum pár gigabájt érhető el, melynek bővítése  nagyon költséges. Például egy családi nyaralásról készült fotósorozat/videók egy-egy felhasználóhoz kapcsolt tárhelyet teljesen megtölthet, ami azt eredményezi, hogy más adatot már nem tudunk mellé feltölteni. A feltöltés és letöltés ideje hosszú lehet, amit persze nagyban befolyásol az internetünk sávszélessége. A feltöltés is  problémás, mivel a pár Mbit/s-os sebességgel rendelkező felhasználónak egy gigabájtot feltölteni hosszadalmas – 1 Mbit/s sebességű feltöltésnél kb. 136,5 perc (több mint 2 óra) szükséges 1 GB feltöltéséhez.

A különféle felhő szolgáltatások kis léptekben ágyazódnak be mindennapjainkba.  A Google profillal együtt jár a Google Drive, illetve a Microsoft-os fiókkal a OneDrive, utóbbi kínálja a legnagyobb ingyenes tárhelyet, 7 GB-ot.  Különböző akciókkal lehetőség van ingyenes tárhely bővítésre, de komolyabb adatállomány tárolására még így sincs lehetőség. Alapvetően a szélesebb elterjedést az ár akadályozza, hiszen komolyabb adatállomány tárolásánál 200 GB bővítésért 1 évre 23.000 Ft-ot kérnek el, ami jobban belegondolva majdnem 1 TB-os külső merevlemez költsége.

Az adatok gyors mozgatására és megosztására a rugalmas hozzáféréshez kiválóan használható a felhőben való tárolás. A mobilitást  is elősegíti és biztonságos is, hiszen nincs fizikai befolyás. A különböző NAS megoldások szintén jó – és olcsóbb – megoldást nyújtanak, de ebben az esetben a biztonság lényegesen gyengébb. Érdemes mindenkinek megismernie a felhőszolgáltatások adta lehetőségeket.

Mi az a  MySQL?

A MySQL egy többfelhasználós, többszálú, SQL-alapú relációs adatbázis-kezelő szerver.
Az MySQL az egyik legelterjedtebb adatbázis-kezelő.

MySQL adatbázist akkor kell létrehozni, ha olyan programot futtatunk a webtárhelyen, amely megköveteli az adatbázis létét.
Ilyen weboldalak például a Joomla!, Worldpress, PHPBB, stb…

Mi az a DNS kiszolgáló?

A DNS-kiszolgáló egy olyan szolgáltató oldali szerver, amely az internetes címek fordításáért
felelős. Ezen szerver segítségével tudunk az interneten keresztül weboldalakon böngészni,
e-maileket küldeni és fogadni.

Mi az a VPS?

A mai szerverekre általánosságban igaz, hogy nagy teljesítményükből fakadóan futási idejük jelentős részét kihasználatlanul töltik. Teljesítményük gyakran nagymértékben meghaladja a legtöbb alkalmazási területen igényelt kapacitást, több szempontból is. A VPS szolgáltatás (virtual private server) lényege, hogy a nagy teljesítményű fizikai szervergépeket több kisebb, önálló, elkülönített erőforrásokkal rendelkező virtuális szerverre osztják fel. Ezen VPS szerverek rendelkeznek az önálló szerverek minden előnyével, azonban a fizikai szervereknél sokkal költséghatékonyabbak, mivel azonos energia felvétel mellett több kisebb VPS-t szolgál ki a fizikai szerver. A gyakorlatban tehát egy VPS szerverrel a felhasználónak mintegy saját dedikált szervere  lehet anélkül, hogy meg kellene vásárolnia a hardvert és el kellene helyeznie azt egy  szerverteremben. Azonban érdemes megjegyezni, hogy a szerver vásárlás jelenti a legnagyobb beruházási igényt, ugyanis egy komolyabb gép könnyen milliós nagyságrendű is lehet. A szerver elhelyezése is általában többe kerül, mint egy VPS havi előfizetési díja, mindazonáltal ebben már nem mutatkoznak olyan  kimagasló  különbségek.

Mi az a Cloud VPS?

A cloud computing  vagy számítási felhő szókapcsolatról ma már egyre többet hallani. Annak ellenére, hogy aránylag még  újnak tekinthető a technológia, kifejezetten gyorsan terjed, elsősorban Amerikában és Nyugat Európában nyert jelentős teret a „hagyományos” VPS-el szemben. Lényege, hogy a szerverek nem saját infrastruktúrán vagy egy dedikált önálló gépen futnak, hanem egy gigantikus számítási- és tárhely kapacitással rendelkező szerverfarmon, mely számos szerver kapcsolatából épül fel. A jelentős kapacitáson felül az ilyen szerverfarmok létrehozásakor  a legfontosabb szempontok az infrastruktúra hibatűrése, valamint, hogy a komponensek (szerverek, tárolók, hálózati eszközök) a szükségesnél nagyobb mennyiségben álljanak rendelkezésre. Mindennek a fő célja, hogy egy eszköz meghibásodása ne okozza a felhőben futó szerverek teljes leállását, mivel a többi rendszer gond nélkül átveheti annak kiszolgálási szerepét.

Cloud vagy “hagyományos” VPS?

Nem kell attól tartanunk, hogy technikai vagy valamilyen műszaki hiba esetén nem érjük el saját VPS-ünket köszönhetően a felhő redundáns kialakításának. A kimagasló kapacitásnak köszönhetően a VPS létrehozási és annak bővítési lehetőségeit általában automatizálják, így olyan nem igazán fordulhat elő, hogy napokat kelljen várnunk felhasználóként egy-egy bővítésre. A Cloudnál ez általában egy önkiszolgáló irányítópulton érhető el, és a cloudnál nemcsak az erőforrások változtathatóak (pl.RAM limit módosítás), hanem egy rendszer akár teljesen újra is telepíthető, ily módon nem biztos, hogy szükség van rendszergazda segítségére, ami például a hagyományos VPS-ről nem mondható el.