2016. június 1-én hivatalosan is elrajtolt a SQL Server 2016, a Microsoft legújabb adatbázisa. Letölthető egy frissen publikált, ingyenesen elérhető ebook, amely összefoglalja a legfontosabb újdonságait.
A NetIQ Novell SUSE Magyarországi Képviselet bejelentette, hogy elérhetővé vált a SUSE OpenStack Cloud 6.
A megoldás segítségével a szervezetek infrastruktúraszolgáltatásban működő privát felhőket hozhatnak létre az informatikai személyzet, illetve az erőforrások minimális igénybevételével. Az OpenStack Liberty kiadására épülő SUSE OpenStack Cloud 6 magas szintű rendelkezésre állást biztosít, valamint támogatja a Docker rendszert és az IBM z Systems mainframe-eket, így megkönnyíti a kulcsfontosságú üzleti alkalmazások és adatok áthelyezését a felhőbe. Ezenfelül a SUSE új OpenStack képzési és minősítési programot is kínál az OpenStack privát felhőktelepítéséhez és üzemeltetéséhez.
A különböző felhőszolgáltatásokban tárolt összes fájlt egyetlen helyen kezelhetjük és érhetjük el az odrive nevű, ingyenes szolgáltatással.
Korábban is mutattunk már olyan szolgáltatást, amelyik összefogja az online tárhelyeket, a Jolicloud használatával 67 gigányi adat rendezett elérésére van lehetőség. Most itt egy újabb szolgáltatás, az odrive, amely hasonlóan jó szolgálatot tud tenni annak, aki több néhány gigás tárhelye adatát szeretné nagy totálban látni és kezelni.
A Google Chrome után újabb közismert alkalmazás fejezi be a Windows XP támogatását. A Dropbox felhőtárhely mai bejelentése ettől függetlenül rendkívül szokatlan, ugyanis nem csak a szinkronizációs kliensprogramja int majd búcsút az operációs rendszernek, de az XP-s gépekről magát a webes felületet sem lehet majd elérni. Nem lehet új felhasználói fiókot regisztrálni, a meglévő felhasználók pedig nem tudnak majd bejelentkezni. A Dropbox gyakorlatilag minden egyes Windows XP-s számítógépről érkező aktivitást alanyi alapon rosszindulatúnak fog tekinteni.
A felhőszolgáltatások kapcsán gyakran előkerülő érv, hogy a cloud feleslegessé teszi a képzett informatikusokat. A helyzet azonban ennek pont az ellenkezője: egy, a Microsoft megbízásából az IDC által elvégzett felmérés szerint az informatikai állások száma 2020-ig évente átlagosan 4 százalékkal bővül, a clouddal kapcsolatos munkahelyek azonban ennél háromszor nagyobb ütemben bővülnek.
Ahogyan azzal a legtöbb IT-vezető tisztában van, a informatikai team átállítása egy felhőalapú kiszolgálói modellre sokszor nagyobb kihívást jelent, mint maga az infrastruktúra átállítása.
Bármely felhőalapú infrastruktúra sikeréhez elengedhetetlen a kollaboratív, vertikális szervezeti modell, a tanácsok azonban, amelyeket a vállalatok kapnak, ritkán hasznosak, ha több száz vagy ezer főt foglalkoztató szervezetekről beszélünk.
Egy működőképes IT-infrastruktúra felépítése még nehezebb, ha a cég a publikus, privát és on-premise megoldások hibridjét alkalmazza.
Cloud at Customer: jegyezzük meg ezt a nevet, mert még az is lehet, hogy az Oracle valami egészen ügyes dologba tenyerelt bele.
A cég ugyanis azt a hivalkodó célt tűzte ki maga elé, hogy a publikus felhős szolgáltatást az ügyfelek adatközpontjába csempészve is elérhetővé teszi.
A Microsoft cég a Build konferencián mutatta be, miként segítik az Azure platform fejlesztőit abban, hogy intelligens alkalmazásokat készítsenek. Ezek az alkalmazások fejlett adatelemzést és gépi tanulást, felhő alapú fejlesztési modelleket és IoT-t (a dolgok internete) használnak. További új és ingyenesen elérhető fejlesztői eszközöket adtak ki ahhoz, hogy a fejlesztők az alkalmazásaikat könnyen átalakíthassák úgy, hogy azok bármilyen másik platformon is futtathatók legyenek.
A kis- és közepes vállalatok számára a versenyképesség gyors növelését teszi lehetővé, ha korszerű informatikai és kommunikációs technológiákat használnak. De erre keveseknek van pénzük, és nem is volt igazi kínálat, amely a keresletet kielégíthette volna. De ez a helyzet gyorsan változik.
A kutatások azt mutatják, hogy a nagyvállalati felsővezetők – iparágtól függetlenül – a digitális átalakítást tartják a következő időszak egyik legfontosabb üzleti prioritásának, a döntéshozók 70%-a tervezi az elektronikus aláírás bevezetését 2016 év végéig. A motiváció könnyen érthető: radikálisan lefaraghatóak az adminisztrációs és ügyfélszolgálati költségek az elektronikus aláírási megoldásokkal, miközben lényegesen gyorsabbá és jobban nyomon követhetővé válnak az üzleti folyamatok.
Follow me on Social Media